Webes tartalom megjelenítése

TUDOD-E? - MŰVÉSZETEK

 

...hogy miért festette képeit az ősember ?

Az ősembert a létfenntartás vezette a művészetre. A rajznak, festménynek varázslatos erőt tulajdonított. Úgy képzelte, ha lerajzolja a bölényt, ezáltal mintegy hatalmába keríti, s mire a vadászaton szembekerül vele, könnyen legyőzheti. De még inkább, ha az állat testébe nyilakat is rajzol, általuk mintegy előre elejtve a zsákmányt.

 

 ...hogy mi a piramis és miért emelték ?

A piramis egy síremlék. A fáraókat temették ide.Az egyiptomiak hittek a halál utáni életben, s ez arra ösztönözte őket, hogy még életükben gondoskodjanak az örök pihenés helyéről.Testüket is azért balzsamozták be, hogy minél tovább épen maradjon, s túlvilági életük még biztosabb legyen. A halottakat mindennel elláták , amire szükségük lehet - elképzeléseik szerint - a halál után. Csak a fáraókat temették a piramisokba . Az előkelő réteget (bíró, adószedő, pap stb) az ún. masztabákba temették. Ezek a síremlékék természetesen nem voltak olyan gazdag díszítésűek mint a fáraóké.

 

 ...hogy mekkora a Kheposz-piramis ?

Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala  227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől  146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.

 

 ...hogy mi a rosette-i kő ?

1799-ben Bonaparte Napoleon partra szállt Egyiptomban. Magával vitt néhány tudóst is azzal a szándékkal, hogy amíg ő csatázik, azok forgassák meg kissé a titokzatos földet. Napóleon elvesztette csatáit, de tudósai egy csodálatos írott követ találtak, melynek segítségével megfejtették az egyiptomiak képírását.

 ..., hogy milyen volt a dór oszlop ?

Nevét egy ókori törzscsoportról kapta, akik Dél-Görögországban éltek. Az oszlopfő ógörög építészet egyik jellegzetes művészeti eleme volt. Jellegzetessége, hogy nincs lábazata, a törzse vájatokkal díszített, ezen nyugszik a párna formájú összekötő elem, mely egy dísztelen fejben végződik.

 

 ... hogy milyen volt a jón oszlop ?

Nevét szintén egy ókori törzscsoportról kapta, akik Peloponnészosz északi részében éltek, majd Kisázsia partvidékén telepedtek le. Jellegzetessége, hogy többrészes talpazaton nyugszik, amit olykor domborművekkel díszítették. A törzsét szintén vájatokkal díszítették, az oszlopfő pedig csigákban és levéldíszítésekben végződött. Tehát a dór oszlopnál karcsúbb, magasabb és díszesebb volt.

 

 ... hogy milyen volt a korinhoszi oszlop ?

Ez az oszlop csak az oszlopfő kiképzésében különbözik a jón oszlopfőtől. Uralkodó díszítő eleme az akanthuszlevél. Zsúfolt, mozgalmas díszítésű volt. Először az épületek belső építésében, majd a külső díszítésben játszott nagy szerepet.

 

 ... hogy mi a Colosseum ?

A Colosseum hatalmas amphitheatrum Rómában. Hajdan 50 000 néző fért el benne. A nagyszabású épületet Vespasianus császár idejében kezdték építeni sportversenyek céljára, és kb. i.e. 80-ban Titus uralkodása idejében fejezték be. Az amphiteátrum négyemeletes volt, s mind a négy emelet más - görögöktől átvett - építészeti stílusban készült : dór, ión, korinhoszi és vegyes stílusban.