Webes tartalom megjelenítése

TUDOD-E? - FÖLDRAJZ

 

...hogy  ferde a Föld tengelye?

Tudjátok, hogy a Föld a Nap körül kering, mindig ugyanazon a pályán. A Föld tengelye ehhez képest ferde. Ha a földgömbödet az asztalra helyezed, láthatod, hogy a tengelye az asztal lapja felé dől, mint az igazi Föld tengelye a pályájához képest. A Föld tengelyferdesége miatt a napsugarak nem egyformán világítják meg a Föld északi és déli felét.

 

 ...hogy mi van a Föld alatt ?

Ha lefelé ásunk a földbe, a magunkkal vitt hőmérő egyre melegebbet mutat. Körülbelül 30 méterenként 1 fokkal többet. Száz kilométeres mélységben már olyan meleg van, mint egy vaskohóban. Ezért onnan kezdve a föld már olvadt, képlékeny állapotban van. Forró mint a folyékony vas több ezer kilométeren át. A Föld olyan mint egy hatalmas, gömbölyű tojás: vékony héja alatt izzó fehérje és kőkemény sárgája van.

 

 ...hogy mi a földkéreg ?

A talaj amelyen járunk a földkéreg legfelső része. Ez a kéreg a tengerek alatt tíz kilométer vastag, a kontinensek alatt, pedig eléri a negyven kilométeres vastagságot. A földkéreg alatt változó sűrűségű keménységű, ill. halmazállapotú anyagot, az ún. köpenyt, majd  2900 km mélységben pedig a Föld külső majd legbelső magját találjuk.

 

 ...hogy milyen vastag a Föld légköre ?

Ha a Földet egy almához hasonlítanánk, a légréteg vékonyabb lenne, mint az alma héja. Ahogyan magasabbra megyünk, a levegő egyre kevesebb lesz. A világ legmagasabb hegyének csúcsán - majdnem 10 kilométerrel a sima földfelszín felett - már olyan kevés a levegő, hogy az ember oxigénpalack nélkül nem is tudna életben maradni. Körülbelül ilyen magasan repülnek a nagy utasszállító repülőgépek, mivel ott sokkal ritkább a levegő és ezért kevésbé fékezi a mozgásukat.

 

 ...hogy mitől van a földrengés ?

A szilárd földkéreg alatt a Föld képlékeny anyaga állandó, lassú áramlásban van. Ha ezek az áramlások találkoznak egymással, vagy szilárd kéregnek ütköznek, megrendül a Föld. Az óriási Földnek ez csupán apró mozgás, mégis a felszínén házak omlanak össze. Vannak állatok, pédául a madarak, amelyek előre megérzik a földrengést.

 

 ...hogy hogyan működik a vulkán ?

Vulkánkitörések alkalmával a Föld folyékony belseje tör fel a felszínre. Rendszerint földrengés előzi meg. Azután a vulkán kráteréből, nyílásából forró gőz, majd füst és vulkáni hamu tör elő. A hamu finom lisztszerű anyagból áll. Ez a legveszedelmesebb, mert hőmérséklete 1000 fok is lehet és percek alatt beborít mindent a vulkán közelében. Végül pedig feltör a folyékony láva, amely kb. 1500 fokos és lefolyva a vulkán oldalán, szétömlik a vidéken.

 

 ...hogy mi a gejzír ?

Tűzhányók közelében láthatunk ilyeneket. A gejzír kráterében forró víz van, amely jó ideig teljesen nyugodtnak látszik, majd buborékok szállnak a felszínre, a víz forrni kezd, végül a víz és a gőz keveréke magasba  emelkedik, bekövetkezik a kitörés. Késobb lecsendesedik, majd újra kitör. Vannak gejzírek, melyek szabályos időközönként működnek, de a legtöbbjüknél nem lehet előre kiszámítani a kitörést.

 

 ...hogy mik a gleccserek ?

A gleccserek tulajdonképpen óriási jégfolyók. A hófödte, magas hegyekben sok év alatt összegyűlik a hó, a völgyek felé csúszik, összetömörödik és jéggé válik. Azután a jégár lassan ledfelé csúszik a hegyoldalak között. Szemmel alig észrevehetően, de állandóan mozog a roppant jégtömeg. Ahogy lejjebb ér, közben olvad is; a jég alatt apró kis patakok vize csobog. A vastag jégpáncél csak lassan olvad meg és mire leér a hegyekből, mély árkokat vág még a legkeményebb sziklavölgyekben is.

 

 ...hogy mi a napforduló ?

Van téli és nyári napforduló. Nyári napfordulókor hág a legmagasabbra a Nap az égen. Ekkor június 22-én a leghosszabb a nappal. Azért hívják fordulónak, mert elótte a nappalok egyre hosszabbak, utána pedig egyre rövidebbek. A téli napforduló idején (december 22-én) minden fordítva van. Ekkor jár a Nap a legalacsonyabban. Előtte a nappalok egyre rövidebbek, onnan kezdve pedig egyre hosszabbak.

 

 ...mikor van a napéjegyenlőség ?

Amikor azt mondjuk, hogy napéjegyenlőség van, az azt jelenti, hogy a nappal és az éjszaka pontosan egyenlő ideig 12 órán át tart. Van tavaszi és őszi napéjegyenlőség. A tavaszi március 21-én, az őszi szeptember 23-án van.

 

 ...hogy mi a hullócsillag ?

Nyáron az égbolton gyakran úgy tűnik, mintha lehullana az égről egy csillag, de nem erről van szó. Ilyenkor meteorokat látunk: széthulló égitestek darabjait, amelyek légkörünkbe érve felizzanak, majd elégnek.

 

 ...hogy mi a csillagközi köd ?

A csillagközi köd hatalmas, az űrben kavargó porból és gázokból álló felhő. Egyes képződményei elnyelik, mások pedig visszaverik a környező csillagok fényét.

 

 ...hogy a kontinensek mozognak ?

Belső erők hatására a földkéreg különböző részei közelednek, távolodnak, összenyomódnak, megtörnek, meggyűrődnek. Ezek a mozgások nagyon lassan mennek végbe, változásokat okozva a Föld felszínén. Valószínűleg 200 millió évvel ezelőtt a szárazföld egyetlen szilárd massza volt, amelyet egybefolyó óceán vett körül. A szilárd masszából (Pangea) váltak ki a mai kontinensek.

 

 ...hogy mik a kövületek ?

Őskori állatok vagy növények maradványai. Az állatok vagy növények tetemei  a levegő hatására felbomlanak, de ha üledék temeti be őket konzerválódnak. Ha ez az üledék megkövesedik és nem deformálódik a maradványok évmilliókon keresztül megmaradnak. A korukat egy nagyon bonyolult vizsgálattal lehet megállapítaqni, amely több részből áll : megvizsgálják a kőzetlemezek sorrendjét; a kő anyagát, hogy mekkora mértékben tartalmazza a Föld mágneses mezőjének hatását (ez az idők folyamán ugyanis változik); az akkori időjárást, és így tovább. A legfontosabb a radioaktivitás mérése, amely az idők folyamán nem radioaktív izotópot termelt. Ezért a radioaktív részek és az izotópok mennyiségi arányából elég nagy pontossággal meg tudják határozni a kövületek korát. A vizsgált radioaktív részek a következők : szén 14, uránium, tórium, rubidium, és kálium.