Wiki Wiki

Hattyas-tó

A város belterületén a mai III. kerület közepén terült el, kb. a mai Hajnal utca, Révai utca, Pálfy utca és Botond utca között. A Hattyas-tó régen tehát elég nagy kiterjedésű víz volt, melynek azonban lefolyása a múlt században már nem volt, mert ÉNy felé vakon végződött, s hajdani természetes lefolyása a Pap-ere felé, a Hattyas-ér medre lassanként feliszapolódott. A XVIII. században már csak mint nagy kiterjedésű mocsaras, nádas víz volt, partján hatalmas nyár- és fűzfákkal. DK-i részén a Csúcs-tó-val volt összeköttetésben keskeny ér közvetítésével a mai Szentesi utcán (Ld. Szentösi utca) keresztül, s rajta híd vezetett át a mostani Pálfy utca vonalában körülbelül az 1780-as évekig, addig a Csúcs-tó útján összefüggő külterületi vizek áradása vagy apadása okozott szintvonalváltozásokat a Hattyasban is. Az 1780-as években ezt az összefüggést elgátolták a Szentesi utcán, így csak a környék csapadékvizei gyűltek össze a Hattyas elnádasodott, mocsaras medrében. 1795-ben kezdték lecsapolni a tó vizét a "Kanális" útján, a hajdani feliszapolódott Hattyas-ér medrének részbeni felhasználásával, mert ha nagyobb esőzések voltak, a part mentén épült házakat elöntötte a víz. A lecsapolt, kiszárított tó medrét az uradalom mérnökei felmérték, egyik sarkában temetőnek hasítottak ki egy részt, a nagyobb részén egyenes, széles utcákat jelöltek ki, s megkezdték a házhelykiosztásokat. Megindult az építkezés, s a nagyobb mélyedéseket kezdték töltögetni. A kiszárított tó helyén épült egész hosszában a Botond utca, Lévay utca, Pál utca, Hattyas utca, Sarkantyú utca, Király utca, Dohány utca, Szék utca, Kalap utca, Agyag utca, Rákosi utca, Bánfi utca, Fűzfa utca, Dobozi utca és Hideg utca, beleesik a Révai utca, János utca, Tükör utca, Tompa utca és Magyar utca nagyobb része és a Jókai utca-nak a tó medrén átvonuló része feltöltve. Hajdan a Hattyas-tó vizén, parti nádasaiban, a tó körüli hatalmas fákon a madaraknak nagy tömege élt, köztük a hattyú is (Cígnus musicus Bech.), s ezektől kapta nevét a tó, az ér, és ezeknek emlékét őrzi az ott később kialakult Hattyas utca, majd az egész "városrész" is. Az itt élt utolsó hattyúkkal kapcsolatban a vásárhelyi ref. főgimnázium természetrajzi múzeumában vannak emlékek: Az 1890-es években édesapám a kiszáradó Hattyas-ér menti, valamint a Hattyas-tó és Fehér-tó környéki idős gazdáktól 3 db hattyútojást gyűjtött be, s a múzeum madárgyűjteményében is volt 3 db kitömött hattyú. A volt Hattyas-tó fenékmagassága ma 79,5 m-tól 79,0 m alá lejt, de a 78,5 m-t már nem éri el, mert ezeket a már vízállásos területeket az építtetők annak idején feltöltögették.


Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei / Bodnár Béla ; Sajtó alá rend. Szabó József. - Szeged, 1983. - (Tanulmányok Csongrád megye történetéből VII.)
0 Mellékletek
993 Látogatás
Átlagos (0 szavazat)
Megjegyzések