Wiki Wiki

Abai Nagy Ferenc

(Szentes, 1777. – H. 1846.)#

Ügyvéd, városi jegyző, megyei főügyész és táblabíró. Gyermekéveit Szentesen töltötte, iskoláit Nagykőrösön és Pesten végezte. Ügyvédi hívatását Vásárhelyen kezdte. 1803-ban házasságot kötött Dombrádi Nagy Gergely jómódú helyi gazda leányával, akivel élete végéig a Kaszap utca 15. szám alatt lakott. Mint városi jegyző, a város művelődési életében is meghatározó szerepet vállalt. Műveltségére jellemző, hogy franciából több színművet lefordított, melyeket „rendes” színjátszók adtak elő. 1818-ban a magyar színjátszó társaság részére üdvözlőbeszédet írt, amellyel az Arad megyei főispán és a megye közönsége előtt tisztelegtek a színészek. Írásában a nemzeti hagyományok ápolásának és a nemzeti kultúra felkarolásának fontosságát hangsúlyozta. (Ugyanazon évben Vásárhely református egyháza főkurátornak választotta.) Kezdeményezésére az ország színtársulatai rendszeresen szerepeltek Vásárhelyen az 1820-30-as években. Életművében nagy jelentőségű, hogy Vásárhelyről ő írta az első tudományos igényű leírást. Hód-Mező-Vásárhely városa rövid rajzolatja, ami a Tudományos Gyűjteményben jelent meg 1819-ben. Különösen a talajművelés, népesedés és a népi munkaracionalizálás kapcsolatának vizsgálatában végzett úttörő munkákat. Csongrád vármegye főispánja 1822-ben nevezte ki főügyésszé, ugyanakkor lett az egyházkerület törvénybírája is. Figyelemmel kísérte az országos kulturális megmozdulásokat. Kezdeményezője és irányítója volt az Ógimnázium megépítésének, ennek érdekében már 1818-ban iskolaépítési alap létrehozását javasolta. Mericzay Antal katolikus plébánossal 1833-ban olvasótársaságot alapított, melyet saját könyvadománnyal is támogatott. A korabeli szakirodalomban való jártasságát mutatja, hogy szorgalmazta a gyakorlati, gazdálkodó élet – így a helyi lónemesítés – előmozdítását is. Irányítása alatt a vásárhelyi lónemesítés országos hírre tett szert. Személyében szerencsésen ötvöződött az intellektualitás és a szervezőkészség. A közegészségügy javítása érdekében alapítványt tett, szorgalmazta közkórház megépítését. Élete végén magánkönyvtára 375 kötetét a gimnáziumnak adományozta. A nyelvében és témájában rendkívül gazdag könyvgyűjtemény ma is megtalálható a Bethlen Gábor Gimnázium tanári könyvtárában. Nagy Ferencet 1846-ban a Káposztás-temetőben helyezték örök nyugalomra. ====#

Irod.: MIÉM. 1. 1903. 9. 557-558. p. Magyar tájak, néprajzi felfedezői, Bp., 1989. 221-222.p. Szeremlei, I.696-698.;IV.14.;V.1085. A Bethlen Gimnázium adattára. H.Cs.J.


Forrás: Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor; az életrajzokat írták Béres Dezső et al. Szeged, Bába és Társai Kft., 2002. ISBN 963-9347-79-5
1 Melléklet
2999 Látogatás
Átlagos (0 szavazat)
Megjegyzések